Nemzetközi videó CV és állásközvetítő portál.

Nyelvek: English English English

Jogi tanácsadás

A munkaviszony alapja a munkaszerződés. A munkaszerződés egy sajátos jogviszonyt hoz létre, melyben nagyon nagy tere van az egyéni megállapodásoknak, azonban vannak kötelező szabályok, melyektől jogszabály nem enged eltérést. A munkaszerződést kötelező írásba foglalni. A munkaszerződés alapján a munkavállaló köteles a munkáltató részére (annak irányítása, utasításai alapján) munkát végezni, a munkáltató pedig köteles a munkavállalónak ezért bért fizetni.

Munkaszerződés kötelező tartalmi elemei

  • felek neve és megnevezése (munkáltató, illetve munkavállaló), továbbá a munkaszerződés megkötése szempontjából lényeges adatait (állandó lakcím, székhely, bankszámlaszám stb.),
  • személyi alapbér,
  • munkakör,
  • munkavégzési hely.

Ezen felül a munkáltató köteles tájékoztatni a munkaszerződés megkötésével egyidejűleg szóban a munkavállalót:

  • a munkaköri feladatairól,
  • a munkarendről,
  • a munkabér egyéb elemeiről,
  • a bérfizetés napjáról,
  • a munkába állás napjáról,
  • a rendes szabadság mértékének számítási módjáról és kiadásáról, illetve
  • a rendes felmondásra irányadó szabályokról, továbbá ha van, akkor
  • a kollektív szerződésről, a képviselettel rendelkező szakszervezetekről és az üzemi tanácsról (megbízottról).

Ezt a tájékoztatást a munkaszerződés megkötését követő 30 napon belül írásban is köteles megtenni a munkáltató.

A munkaviszony ellenkező megállapodás hiányában teljes munkaidőre, illetve határozatlan időtartamra jön létre. A felek természetesen megállapodhatnak részmunkaidős foglalkoztatásban, illetve határozott időtartamú munkaviszonyban is.

A határozott időt naptárilag vagy más alkalmas módon (pl. valamelyik munkavállaló keresőképtelen állományának időtartamára) meg kell jelölni. Utóbbi esetben a munkavállalót tájékoztatni kell a munkaviszony várható időtartamáról.

A próbaidő

A felek a munkaszerződésben legfeljebb három hónap időtartamú próbaidőt is kiköthetnek a munkaviszony létesítésekor. Ennek célja kizárólag az lehet, hogy a munkáltató meggyőződjön a munkavállaló szakmai alkalmasságáról, illetve a munkavállalónak is legyen lehetősége felmérni a munkavállalás körülményeit. A próbaidő alatt bármelyik fél írásban indokolás nélkül azonnali hatállyal megszüntetheti a munkaviszonyt.

A munkáltató tájékoztatási kötelezettsége

A munkáltató köteles írásban tájékoztatni a munkavállalót legkésőbb a munkaviszony kezdetétől számított tizenöt napon belül

  • a napi munkaidőről,
  • az alapbéren túli munkabérről és egyéb juttatásokról,
  • a munkabérről való elszámolás módjáról, a munkabérfizetés gyakoriságáról, a kifizetés napjáról,
  • a munkakörbe tartozó feladatokról,
  • a szabadság mértékéről, számítási módjáról és kiadásának, valamint
  • a munkáltatóra és a munkavállalóra irányadó felmondási idő megállapításának szabályairól, továbbá
  • arról, hogy a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik–e, valamint
  • a munkáltatói jogkör gyakorlójáról.

Legfontosabb jogszabályok ebben a témában:

A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény
A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. XXIII. törvény
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény